Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2007. május 21.
Hamarosan románul is tanulhatnak a Spanyolországban dolgozó román állampolgárok gyerekei – állapodott meg a napokban az oktatási tárca vezetője, Cristian Adomnitei és spanyol kollégája, Mercedes Cabrera Calvo-Sotelo. /Spanyolhonban – románul. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2007. május 23.
Örömmel fogadja és támogatja Spanyolország azt a bukaresti kezdeményezést, amelyet Cristian Adomnitei román oktatásügyi miniszter jelentett be a napokban. A szaktárca azt szeretné, hogy a spanyolországi iskolákban tanuló román gyermekek román nyelvből, kultúrából és civilizációból is képzésben részesüljenek. Erről megegyezett spanyol kollégájával, Mercedes Cabrera-Sotelóval. Jelenleg több mint félmillió román állampolgárt jegyeznek a spanyol települések polgármesteri hivatalai. A Spanyolország különböző területein élő románok érdekeiért küzdő több mint negyven szervezetet tömörítő Spanyolországi Román Társaságok Föderációja (Fedrom) elnöke szerint verseny van, hiszen más országokból is vannak bevándorlók, az ő programjaikat is ugyanúgy el kell bírálnia az államnak. Azonban sokszor a román szülők ellenállásba ütköznek, a szülők ugyanis teljesen spanyol iskolába járatják gyermeküket, hogy jobban be tudjanak illeszkedni. /Mihály László: Kisebbségi jogok román emigránsoknak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2007. július 24.
Ősztől minden Spanyolországban élő román gyerek anyanyelvén tanulhat az iskolákban saját kultúrájáról. Cristian Adomnitei román oktatási miniszter, és spanyol kollégája, Mercedes Cabrera Calvo-Sotelo július 16-án aláírta az egyezményt, miszerint a két minisztérium támogatja a román anyanyelvű diákok számára választható kurzus bevezetését a spanyol iskolákba a 2007/2008-as oktatási év kezdetével. Spanyolország minden autonóm régiójának oktatási minisztériuma (ott ilyen is van, de ez nem „akar” feltűnni a román politikusoknak) közösen egyeztet a román tárcával az iskolák, tanárok és azon helységek számáról, ahol majd ilyen jellegű oktatás zajlik. A román politikai élet képviselői számára köztudott, hogy Spanyolországban léteznek különböző autonóm régiók, saját intézményekkel, amelyekhez ugyan továbbítják a két minisztérium között aláírt egyezményt, de annak megvalósítását rábízzák – a közlemény szövege szerint – „Spanyolország minden autonóm régiójának a oktatási minisztériumára”. A román politikusok azt is tudják, hogy „kisebbségi létben” fokozott figyelmet kell fordítani az anyanyelv és kultúra megőrzésére. Fordítva, úgy látszik, ez a politika (akárcsak a regionalizmusé) nem érvényes. /Köllő Katalin: Román identitásőrzés Spanyolországban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2007. július 27.
Március óta, amikor az oktatásügyi tárca neve megváltozott, képtelen elkészíteni az új névvel ellátott pecséteket az iskolák számára az Állami Pénzverde, ez pedig bonyodalmat okoz a felvételizőknek. Cristian Adomnitei oktatásügyi miniszter nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a belföldi egyetemeknek el kell fogadniuk az ideiglenesen kibocsátott igazolásokat, amíg az új pecsétek elkészülnek. /Bakó Zoltán: Pecséthiány oklevél-bonyodalommal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2007. augusztus 24.
Románia és Olaszország oktatási miniszterei alá fognak írni egy szándéknyilatkozatot a román nyelv, kultúra és civilizáció tanításáról az olaszországi iskolákban, miután egy hónappal korábban hasonló dokumentum született Spanyolországgal. Cristian Adomnitei miniszter augusztus 22-24-e között munkalátogatást tesz Ausztriában és Olaszországban. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./
2007. szeptember 14.
Felháborodással fogadta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Cristian Adomnitei tanügyminiszter jelentését, miszerint az országban nyilvántartott mintegy 24 ezer tanintézményből közel tízezernek nincs még működési engedélye. „Érthetetlen, hogy négy nappal a tanévkezdés előtt a tanintézmények fele nem áll készen egészségügyi szempontból a tanulók fogadására” – nyilatkozta a miniszterelnök. A legnehezebb helyzetben az a közel hatezer vidéki iskola van, ahol nincs bevezetve a víz az épületekbe. /P. K. : Félig-meddig tanévkezdés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2007. október 16.
Romániában több mint ötezer oktatási intézmény működik egészségügyi engedély nélkül, mivel nincs ivóvíz- és csatornahálózatuk, valamint megfelelő mellékhelyiségük, jelentette ki Cristian Adomnitei oktatási miniszter. /Engedély nélkül működő iskolák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2007. október 22.
Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő az elmúlt héten iktatta az Oktatásügyi Minisztériumban azt a dokumentumcsomagot, amely tartalmazza a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) természettudományi, illetve humán tudományi karain tanító magyar oktatók 83 százaléka által aláírt támogatói íveket, amely a BBTE két önálló magyar tannyelvű karának beindítására vonatkozó kérésüket tartalmazza. A képviselő az oktatók nevében egy petíciót is eljuttatott Cristian Adomnitei oktatási miniszterhez, amelyben jelzi, hogy az oktatók kérése nem új keletű kérés, hanem ez már 1990 óta zajló folyamat. „Fontosnak tartottam kiemelni, hogy a két magyar nyelvű kar beindítása érdekében most a szakma nyilatkozik meg, és nem a politikum” – fejtette ki Toró T. Tibor. „A dokumentumokat a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) már eljuttatta az Európai Parlament, az Európa Tanács, valamint az RMDSZ több tisztségviselőjének, és most az oktatási miniszter közbenjárását várják kérésük teljesítése érdekében” – áll a közleményben. Ugyanakkor a képviselő megígérte, hogy szorgalmazni fogja az RMDSZ vezetőségének, parlamenti frakcióinak és kormányzati tisztségviselőinek aktív szerepvállalását a kérdés rendezésében. A képviselő által 16-án keltezett petíció kronológiai beszámolót is tartalmaz, amely tájékoztatja a minisztert a magyar közösségnek az államilag támogatott magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítása érdekében folytatott küzdelméről. /Demeter Kinga-Erika: Tanügyminisztériumban az aláírások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./
2007. október 31.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kilencvennyolc magyar tanárának beadványát iktatta az oktatási miniszternél Toró T. Tibor képviselő, melyben az oktatók magyar tannyelvű természettudományi és humán tudományi kar létrehozását kérik. A beadvány mellé a képviselő felsorakoztatta az 1990-től máig tett sikertelen lépéseket az önálló anyanyelvű felsőoktatási intézmények létesítése érdekében. Az érintett szakok magyar tanárainak 83 százaléka írta alá azt a petíciót, melyet Toró T. Tibor képviselő nyújtott be az oktatási miniszternek. 1990-ben a romániai magyar közösség első követelései között szerepelt a Bolyai Egyetem visszaállítása, de ezt az akkori hatalom több ízben visszautasította, emlékeztetett a honatya. Az anyanyelvű oktatásra vonatkozó törvénykezés megváltoztatása érdekében az RMDSZ ötszázezer aláírást gyűjtött 1995-ben, majd az érdekvédelmi szervezet képviselői két törvénykezdeményezést nyújtottak be 1998-ban magyar állami egyetem létrehozásáért, de ezeket nem tárgyalták érdemben a plénumban. 2004-ben három önálló magyar kar létesítéséről egyezett meg az RMDSZ és a Nastase-kormány, de ezt az egyetem elutasította. 2005-ben négy magyar városban összehangolt tüntetéslánccal követelték több ezren a Bolyai Egyetem visszaállítását, ugyanabban az esztendőben három magyar kar létrehozása érdekében nyolcvan egyetemi tanár nyújtott be kérést, az egyetem szenátusa ezt visszautasította. 2006 februárjában világhírű tudósok nyílt levélben támogatták a Bolyai Egyetem visszaállításának ügyét, novemberben két magyar egyetemi tanárt azért rúgtak ki állásából, mert tiltakoztak a multikulturalitásra és a soknyelvűségre vonatkozó kirakatintézkedések ellen. 2007 júliusában három romániai magyar EU-képviselő kezdeményezte, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre az állami magyar egyetem ügyét, szeptemberben egyetemi hallgatók és tanárok kerékpáros tiltakozó körutat szerveztek Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy felhívják a figyelmet: ez a kérdés máig megoldatlan. Toró T. Tibor kérte Cristian Adomnitei oktatási minisztert, hogy járjon közben az egyetemi tanárok kérése ügyében. /Fekete Réka: Két magyar kar létesítését kérik az egyetemi tanárok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./
2007. november 2.
Cristian Adomnitei nevelési, kutatási és ifjúsági miniszter döntése értelmében novembertől 10 százalékkal megemelik az állami egyetemek hallgatóinak ösztöndíját, a diákbentlakásokra és -étkezdékre, valamint a városi utazási juttatásokra szánt összeget. Az ösztöndíj így 55-ről 60 lejre nő, a városi utazási hozzájárulás 9,66-ról 10,62 lejre. A diákbentlakásokra és -étkezdékre fordított állami támogatás 125-ről 137 lejre nő diákokként. /K. K. : Nő az egyetemisták ösztöndíja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./
2007. november 21.
A felsőoktatási intézmények költségvetésének átláthatósága érdekében intézett interpellációt Cristian Adomnitei oktatási miniszterhez Antal Árpád és Toró T. Tibor RMDSZ-s parlamenti képviselő. A honatyák arra várnak választ a tárcavezetőtől, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar és német tagozatán tanuló egyetemi hallgatók után járó megemelt fejkvóta eljut-e a magyar és német oktatókhoz, valamint diákokhoz. A szaktárca válasza eloszlathatja azt a gyanút, hogy a BBTE vezetősége a kisebbségi hallgatók után járó megemelt fejkvótából származó alapokkal nem annak rendeltetése szerint gazdálkodik – áll a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) állásfoglalásában. A BKB a magyar tagozatvezetők és oktatók által szolgáltatott adatok felhasználásával felmérést készített a BBTE magyar oktatási tagozatának anyagi helyzetéről. A felmérés részben becsléseken alapul, mert a lényeges költségvetési adatokat az intézmény nem adta ki. A megszerzett adatok a BKB szerint azt mutatják: a magyarul tanuló diákok számára kieszközölt kétszeres fejkvóta nem jut el a magyar tagozatig. Hantz Péter levelet juttatott el Pásztor Gabriella RMDSZ-es oktatási államtitkárhoz, amelyben egyebek mellett arra kérdez rá, hogy a tárca milyen bontásban utalja a BBTE magyar tagozatának a diákok létszáma után járó fejkvótát, és hogy a BBTE magyar tagozatának van-e külön költségvetése, ahol a pénz sorsa nyomon követhető. Pásztor Gabriella úgy nyilatkozott, a minisztérium az egyetemen belüli pénzelosztást nem követi. „Amennyiben ezzel kapcsolatosan gondok merülnek fel, azok tisztázását az oktatóknak kell kérniük” – fogalmazott az államtitkár. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának nyilatkozva korábban nevetségesnek minősítette a BKB által megfogalmazott vádakat. Mint hangsúlyozta, a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezetnek. Magyari szerint sehol a világon, egyetlen egyetemen sem hozzák nyilvánosságra az adott intézmények költségvetési sarokszámait, ha ezeket „egy utcáról betoppanó személy esetleg látni szeretné”. Új vezetőséget választ december végéig a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), azt követően, hogy az intézet jelenlegi vezetőségének mandátuma másfél hónapon belül lejár. December 30-án tartják a 140 tagú egyetemi szenátus alakuló gyűlését, melynek testülete dékánokból, dékán-helyettesekből, a tudományos élet néhány jelentős személyiségéből, valamint a kihelyezett tagozatok igazgatóiból, illetve a diákság képviselőiből áll. Ekkor választják meg a BBTE új rektorát, és hagyják jóvá a rektorhelyettes-jelöltek mandátumát. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének megválasztásával párhuzamosan az egyetem magyar tagozata is megválasztja a tagozat-vezetőket minden szinten, illetve képviselőket jelöl kari és az összegyetemi szintű testületekbe is. /Lázár Lehel: A BBTE-költségvetést kérik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
2007. november 26.
November 25-én volt a választás. A Traian Basescu kezdeményezte népszavazás az egyéni választókerületek bevezetéséről érvénytelen, az alacsony részvétel miatt. Az urnák bezárása után két exit poll-t tettek közzé, amelynek eredményei között kevés eltérés tapasztalható. A CSOP szerint az RMDSZ-nek 6,2%-ot, míg Tőkés Lászlónak 3,7%-ot sikerült megszereznie. Következésképpen az erdélyi magyarságnak összesen három képviselője lesz az EP-ben: Frunda György és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátorok, valamint Tőkés László református püspök. A CCSB adatai szerint RMDSZ – 6,3%, Tőkés László – 3,3%. Az eredményekre reagáló erdélyi magyar politikusok nyilatkozatai egybecsengnek abban: folyatni kell az RMDSZ és a Tőkés László neve által fémjelzett ellenzék közt a dialógust. A mintegy másfél milliós romániai magyarságnak most először kell választania az RMDSZ-lista és Tőkés között. A Traian Basescu államelnök által kezdeményezett referendum csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult 18 millió állampolgárnak legalább a fele plusz egy fő (azaz több mint 9 millió szavazópolgár nyilvánít véleményt e kérdésben.) Bojkottálta a referendumot a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Calin Popescu Tariceanu pártelnök, Crin Antonescu és Cristian Adomnitei alelnök, illetve más vezető liberális politikusok nem vettek részt a népszavazáson, nyilatkozataikban az államfői kezdeményezés fölöslegességét hangsúlyozták. Hasonlóan járt el a Szociáldemokrata Párt (PSD) „belső ellenzékéhez” tartozó Adrian Nastase, Ion Iliescu és Nicolae Vacaroiu, valamennyien azt hangoztatták: nem vettek részt a referendumon. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: szavazatával a magyar szolidaritást támogatta, hogy az erdélyi magyarságnak minél erősebb brüsszeli képviselete legyen. Markó közölte: nemmel szavazott az államfő által kezdeményezett referendumon. Tőkés László református püspök, független jelölt mind az EP-választásokon, mind a referendum kapcsán leadta szavazatát. Kijelentette, hogy az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése hátrányosan fogja érinteni a nemzeti kisebbségek pártjait. Tőkés ugyanakkor elmondta, „szégyenkezik” az RMDSZ tagjainak hozzáállása miatt, mivel a szövetség képviselőinek közbenjárására a Magyar Polgári Egyesület (MPE) megfigyelőit kizárták a szavazókörzetekből. /Győzött az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2007. november 29.
Cristian Adomnitei tanügyminiszter díszoklevelet ad át a nemzetközi tantárgyversenyek romániai nyerteseinek. Kolozs megyéből három tanuló utazott el Bukarestbe: közöttük van Dobribán Edgár, a Báthory István Elméleti Líceum XII. osztályos tanulója is, aki nyáron aranydiplomát nyert az észak-szibériai Jakutiában tartott nemzetközi matematikai versenyen. /N. -H. D. : Dobribán Edgárt díjazza a tanügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2008. február 7.
A Konzervatív Párt (KP) szeretné, ha továbbra is oktatnák a vallást a gimnáziumokban, jelentette ki Daniela Popa KP-elnök. A konzervatívok állásfoglalásukkal csatlakoznak Bartolomeuhoz, a Kolozs, Fehér, Partium és Máramaros egyházmegye mitropolitájának álláspontjához, aki nyílt levelet küldött Cristian Adomnitei oktatási miniszternek, kérve, hogy ne szüntesse meg a vallásoktatást a gimnáziumi osztályokban. /A konzervatívok kiállnak a gimnáziumi vallásoktatás mellett. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2008. február 8.
Közérdek rovására elkövetett visszaéléssel vádolják az oktatásügyi minisztert. Az elmúlt 19 évben annyit változott a tanügyi törvény, hogy immár minden javítási szándék zsigeri ellenkezésbe ütközik. Bűnvádi panaszt tett a főügyészségen Cristian Adomnitei tanügyminiszter ellen az AEACE – Oktatás Minőségét Értékelő Ügynökség – nevű szakmai szervezet, szolgálati hanyagság és a közérdek rovására elkövetett szolgálati visszaélés vádjával. Az egységes félévi dolgozatok bevezetését nem előzte meg hatástanulmány, és a minisztérium nem konzultált az érintett társadalmi csoportokkal – jelentette ki Gheorghe Radulescu indoklásként azt követően, hogy bűnvádi panaszt nyújtott be a tanügyminiszter ellen az egységes félévi dolgozatok miatt. Matekovits János kisebbségi oktatásért felelős igazgató megkérdőjelezi a vádak megalapozottságát. /Oborocea Mónika, Pásztor Krisztina: Nebulófárasztó reform. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2008. február 19.
Közel tízezer kérés érkezett a románnyelv-oktatás megváltoztatása érdekében. Február 17-én befejeződött a kéthónapos nyilvános vita, amelynek során bárki benyújthatta észrevételeit a tavaly decemberben Cristian Adomnitei oktatásügyi miniszter által bemutatott hármas törvénytervezet kapcsán. Az első a közoktatásra, a második a felsőoktatásra vonatkozott, a harmadik pedig a tanügyben dolgozók jogállását kívánta törvénybe foglalni. A romániai magyarság élt a megkérdezés által biztosított joggal, s közel tízezer személy jelezte: változtatni kellene a magyar tannyelvű osztályokban a román nyelv oktatásán. „A tárcához beérkezett javaslatok iskoláktól, tantestületektől, szülői közösségektől, diákcsoportoktól, civil szervezetektől, a megyei és országos RMPSZ-től és magánszemélyektől származnak” – tájékoztatott Matekovits Mihály, az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója. „Egy civil szervezet benyújtott egy 6. 000 személy támogatását élvező dokumentumot, az RMPSZ országos szervezetének beadványát pedig több mint kétezren írták alá. A fő téma szinte mindenhol a román nyelv oktatására” vonatkozott. Párhuzamosan kellene megoldani a román nyelv oktatására vonatkozó gondokat: mind a kisebbségi, mind a többségi gyerekek esetében. /Nagy-Hintós Diana: Befejeződött a tanügyi törvénytervezetek nyilvános vitája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2008. március 3.
Sikerült meggyőznie Cristian Adomnitei oktatásügyi miniszternek a Román Ortodox Egyház képviselőit arról: fogadják el a vallásoktatás tanügyi törvény-csomagban szereplő formáját. A felek megállapodtak: a vallásoktatás továbbra is a közös tanrend része lesz a középiskolákban, a tanulók pedig 16 éves koruktól dönthetik el, kívánnak-e vallásórára járni, és ha igen, melyik felekezetet választják. A 16 évesnél fiatalabb tanulók esetében erről a szülők döntenek. A minisztérium vallásoktatásra vonatkozó javaslata heves tiltakozást váltott ki, leginkább az ortodox egyház részéről. Daniel pátriárka azt javasolta, helyezzék el valamennyi iskolába az elismert vallások szimbólumait. A javaslatot elküldték megvitatásra Románia összes elismert felekezetéhez. /O. M. : Vallásoktatás: ortodox enyhülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2008. június 12.
Az állam 44 óvoda, iskola és gimnázium visszaszolgáltatott épületét vásárolja meg a tulajdonosoktól, a kormány jóváhagyott több mint 31 millió lej kiutalását erre a célra. Cristian Adomnitei oktatási miniszter kifejtette, az összeget az állami költségvetésből átutalják a helyi költségvetésekbe. „Többnyire Erdélyben vannak olyan épületek, amelyek a különböző egyházakhoz tartoztak, és most neves gimnáziumok működnek bennük. Mivel nem tudjuk ezeket a gimnáziumokat kiköltöztetni a városok szélére, az egyetlen megoldás az, hogy megvásároljuk az épületeket” – magyarázta Adomnitei. /Visszaszolgáltatott épületeket vásárolna meg az állam. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12/
2008. június 14.
Cristian Adomnitei oktatási miniszter Sepsiszentgyörgyön kijelentette, az oktatási tárcának nem áll szándékában megváltoztatni a román nyelv oktatási módszerét a kisebbségi diákok számára, illetve azt szeretné, hogy a Hargita és a Kovászna megyei gyerekek minél jobban beszéljék az ország hivatalos nyelvét. /A tanügyminiszter nem változtat a román nyelv oktatási módszerén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./
2008. június 24.
Cristian Adomnitei tanügyminiszter a belügyminisztériumhoz és a Szervezett Bűnözésellenes Ügyosztályhoz (DIICOT) fordult, hogy vizsgálják ki vizsgakövetelmények kiszivárogtatását. /Kiszivárogtatott vizsgakövetelmények. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2008. szeptember 5.
Tanévkezdésig az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium újabb ezer iskolabuszt ad át, nyilatkozta Cristian Adomnitei tárcavezető. A tanügyminiszter kitért az egészségügyi engedéllyel nem rendelkező iskolák helyzetére is. Tudomása van arról, hogy ennek hiánya az ivóvíz- és a csatornarendszer bevezetése elmulasztásának tulajdonítható, arra kérte az önkormányzatokat: támogassák az iskolákat az ehhez szükséges munkálatok elvégzésében. Az iskolabuszok beszerzésére vonatkozó program még 2001-ben kezdődött. Kolozs megye eddig 67 iskolabuszt kapott, most pedig 31 új, 16 üléses gépkocsi érkezik. A megyének még 10 iskolabuszra lenne szüksége. /Nagy-Hintós Diana: Tanévkezdésig országszerte ezer iskolabuszt adnak át. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2008. szeptember 17.
A főügyészeket és helyetteseiket a jövőben a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészségi részlege nevezi ki, az igazságügyi tárcavezető javaslatára, az országos korrupció elleni ügyosztály (DNA), a terrorizmust és szervezett bűnözést kivizsgáló igazgatóság (DIICOT), illetve a Legfőbb Ügyészség élére – döntött szeptember 16-án a szenátus. Ezzel a döntést kivennék az államfő kezéből. A törvényhozás mindkét házában folytatódott a kormány elleni egyszerű indítványok sora. A képviselőházban a szociáldemokraták az oktatás kapcsán terjesztették be a kabinetet támadó dokumentumot, ebben egyebek között Cristian Adomnitei tárcavezető lemondását követelik. Szükségesnek tartják a tanerők fizetésének 50 százalékos emelését is. /Bogdán Tibor: Parlamenti össztűz a kormányra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2008. szeptember 30.
Tanár és hallgató számára egyaránt nagyobb jövedelmet ígér a megkezdődött tanév. A képviselőház elfogadta a tanári fizetések 50 százalékos emelését, az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte január elsejétől a tanügyminiszter. Kevesebb óraszámot és gyakorlatiasabb oktatást ígérnek az idei egyetemi tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői. Csökken az órák száma, ami más munkamódszer kidolgozását követeli, tájékoztatott Magyari Tivadar, az intézmény rektor-helyettese a szeptember 29-i kolozsvári tanévnyitón, mely háromezer elsőéves diák számára jelentette az egyetemi év kezdetét. A rektor-helyettes elmondta, idén tavasszal kapták meg a magyar karok a tantervi önállóságot, ami azt jelenti, hogy ők dolgozzák ki a saját munkaprogramjukat. Ugyanakkor élhetnek az önálló pénzügyi gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel is. Nagy László, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kiemelte: az elméleti szakképesítés európai szintű az egyetemen, a gyakorlati tanulásra az idei tanévben nagyobb figyelmet fordítanak. Alapképzésben a magyar tagozat 61 szakon működik, idén területfejlesztés, televízió és film szak, földméréstan, mérnöki geológia szakok indulnak új képzésekként a BBTE-n. Cristian Adomnitei tanügymiszter az ösztöndíjak tízszázalékos emelését ígérte, az egyetemista szervezetek viszont százszázalékos növelést követelnek, és amennyiben ez nem történik meg, tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. /Varga Melinda: Önállóság karnak és diáknak. Egyetemkezdés béremeléssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Magyari rektor-helyettes közölte, az elmúlt tanévben az egyetem diákjai sikeres Tudományos Diákkonferenciát szerveztek a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel együtt, amelyhez hasonló a ’90-es években volt utoljára. Sikernek könyvelte el, hogy tavasszal kiemelkedő számú, többségében fiatal szakember pályázott meg egyetemi oktatói állást. Tavaly ilyenkor nyolc új magyar tagozatos oktatót köszönthettek, idén 27-tel bővült a tanári csapat. Ugyanakkor nyárára sikerült engedélyeztetni az összes tervezett mesteri programot. Az idei tanév első előadását Szabó Levente, a magyar irodalmi tanszék adjunktusa tartotta az ünnepélyes megnyitó keretén belül. Ugyancsak szeptember 29-én volt a BBTE magyar közgazdasági karának tanévnyitója, amelyen Pete István adjunktus elmondta: az elmúlt 8 év bebizonyította, hogy minőségi oktatás folyik a karon képzett szakemberekkel. – Öt szakirány működik a karon. /D. I. : Közel 3000 magyar elsőéves kezdi a tanévet a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ Közel állunk ahhoz a pillanathoz, amikor egy összetettebb egyetemi autonómiatervezet benyújtása előtt a magyar tagozatnak el kell döntenie minden tanszéken, hogy élni kíván-e az önálló pénzügyi gazdálkodásnak már a tavasszal felkínált lehetőségével. Vannak már helyi, azaz kari szintű tagozatok, ahol ezt kipróbálták, és működik – jelentette ki szeptember 29-én a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának ünnepélyes tanévnyitóján Magyari Tivadar rektor-helyettes. Közölte: a magyar diákok több mint ötven százaléka tandíjmentesen tanulhat, az arány viszont csalóka, mert az érdeklődők inkább csak a tandíjmentes helyeket töltik be. A legfájdalmasabb fejleménynek tartotta, hogy az egyetem nem tudott kettős képzést igazoló oklevelet adni a teológia–idegen nyelv és a néprajz–idegen nyelv szakos hallgatóknak, bár ezt beiratkozáskor megígérték. /Benkő Levente: Magyar tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2008. október 8.
Menesztette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az oktatási tárca vezetőjét. Miniszteri tárcájával fizetett október 7-én Cristian Adomnitei oktatási miniszter azért, mert a parlamentben megszavazta a tanárok 50 százalékos béremelését előirányzó törvényt. Tariceanu már megküldte kinevezési javaslatát Traian Basescu államfőnek: új tárcavezetőnek Anton Antont, a Tudományos Kutatás Országos Hatóságának elnökét szeretné. /B. T. : „Bűnbak” lett Adomnitei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2009. február 26.
„Semmi kétségem afelől, hogy a magyar diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a román nyelvet. A magyar gyerekek énekelve tanulnak angolul és sírva tanulnak románul” – jelentette ki egyik Székelyföldön töltött hétvégéje után Traian Basescu államfő. Az elnöki nyilatkozat annak idején – 2007 augusztusában – tabukat feszegetett, ugyanis vezető román politikus a rendszerváltás után még soha nem vonta kétségbe az egységes román nyelv és irodalom tanterv létjogosultságát az oktatásban. Az elnöki kijelentés ellenére az azóta eltelt több mint másfél évben a magyar pedagógusok kérése és az RMDSZ módosító javaslatai ellenére a tanügyi törvény nem változott; a még 1995-ben elfogadott jogszabály továbbra is előírja, hogy az I–IV. osztályt kivéve a kisebbségekhez tartozó diákoknak a román tanterv szerint kell tanulniuk a román nyelvet. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kezdeményezésére 2007 nyarán új románnyelv-oktatási tantervet dolgozott ki egy szakemberekből álló bizottság, Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár vezetésével. Éppen azokban a hónapokban bocsátotta közvitára Cristian Adomnitei, a Tariceanu-kormány tanügyminisztere az új oktatásitörvény-csomagját. Az RMDSZ így az a magyar pedagógusok munkájára alapozva javasolt módosításokat, de ellenállásba ütközött. „Az új tervezet nemhogy nem tartalmazta a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket – amelyekben már előzőleg egyezség született a Nemzeti Liberális Párttal –, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jog is, többek közt az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga is” – rótta fel 2007 októberében a koalíciós társnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A kisebbségi törvény elfogadását sem sikerült elérni. /Cseke Péter Tamás: Tabufeszegetés a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2009. augusztus 13.
Romániában egyszerre három tanügyi törvénytervezet létezik. Mindegyiket egy-egy politikai párt sajátította ki magának. A Cristian Adomnitei tanügyminisztersége alatt összeállított „liberális” tervezet rég túljutott az egyhónapos nyilvános közvitán, de a parlament asztalára már nem került. Az államelnöki hivatal oktatásügyi tanácsosa, a „becsületből” lemondott egykori tanügyminiszter, Mircea Miclea is összeállított alig egy éve egy másik tervezetet, ezt most a Demokrata-Liberális Párt reklámozza. A múlt év őszén szociáldemokrata miniszter asszony került a tárca élére, összehívta a szaktárca okosait, nekiláttak egy harmadik törvénytervezet kidolgozásának. Húsz éve Romániában az oktatás teljesen a politikának, az éppen hatalmon levő kormánynak van alárendelve. /Nagy-Hintós Diana: Tervezetek kuszasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
